Kezdőlap
Magamról
Könyveim
Publikációim
Hírek
Sajtómegjelenések
Előadások / Videók
Galéria
Blog
Átmenetileg nem lehet megnézni ezt a Hírt
(Nincs hozzá párosítva link)!
"Legyen a kultúra szenvedély!"
MAGAMRÓL
Magyar-történelem szakos tanárként végeztem, történettudományból doktoráltam az ELTE-n és a Balaton mellett nőttem fel. Mind a történelem, mind a Balaton életem meghatározó részévé és egészévé vált. Szenvedélyes kutatója lettem a tó 19. és 20. századi történetének. Legfontosabb küldetésem előadásaimmal, könyveimmel, írásaimmal, rendhagyó történelemóráimmal, hogy megismertessen a nagyközönséggel – különösen a fiatalokkal – a történelem, a kulturális értékek sokszínűségét, lényegét, fontosságát. Ezért lett jelmondatom és ars poeticám: "Legyen a kultúra szenvedély!"
száma meghaladja a 200-at, megtekinthetők: a Magyar Tudományos Művek Tára (https://m2.mtmt.hu/) online felületen.
1978. április 13-án születtem Kaposváron. A Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium elvégzése után, 1996-ban felvételt nyertem az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom és történelem szakára. Mindkét szakon egyidőben diplomáztam, 2001-ben. Szakdolgozatomat történelem szakon A gimnáziumi történelemtankönyvek tartalmi és szemléleti változásairól (1945-1990), magyar szakon pedig Szenteleky Kornél vajdasági irodalomszervező tevékenységéről írtam. 2001-től 2004-ig az ELTE BTK Történettudományi Doktori Iskolájának Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékén folytattam ösztöndíjas posztgraduális tanulmányokat. Disszertációmat 2008 novemberében védtem meg az ELTE BTK-n. Posztgraduális tanulmányaim idején gyakornokként az ELTE BTK Új- és Jelenkori Tanszékén oktatóként is dolgoztam. Két középfokú (C típusú) nyelvvizsgával rendelkezem, angol és német nyelvből.
Doktori disszertációmat Irányi Dániel politikai pályájáról (1868 és 1892 között) készítettem. A doktori képzés idején és azt követően is intenzíven részt vettem a tudományos életben, pályázatokon, konferenciákon, mindezt alátámasztják szaklapokban, folyóiratokban megjelenő publikációim. 2005-ben tudományos kutatói ösztöndíjat nyertem el a Politikatörténeti Intézet pályázati felhívásán. 2007 nyarán önálló monográfiám jelent meg A 19. századi Balaton világa címmel. A régi idők Balatonja című kötetem (2013) 2014-ben a rangos Fitz József könyvdíjat kapta meg. 2014-ben látott napvilágot A magyar parlament Catoja című monográfiám, Irányi Dániel politikai pályájáról. 2016-ban jelent meg a Régi Balaton című kötetem, amelyet 2017-ben a Praeteritum 1956 című cikkgyűjteményem követett. Mindezek mellett több kötet szaklektorálásában és szerkesztésében is részt vettem. 2019-ben megjelent Balatoni impressziók című kötetem.
2006-tól 2010-ig a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának egyetemi tanársegéde voltam. 2010 januárjától a siófoki könyvtár vezetője, 2010 júliusától a Balatoni Regionális Történeti Kutatóközpont, Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház igazgatója voltam. Intézményvezetőként számos előadást tartottam, kiállítást, konferenciát, rendezvényt, szakmai programot rendeztem. 2016 januárjától a Gulag-Gupvi Emlékév szakmai vezetői posztját töltöttem be 2017. február 25-ig. Tevékenységemet 2017 augusztus 20-án Arany Érdemkereszttel jutalmazták. 2016-tól 2017-ig a Gábor Dénes Főiskola siófoki tagozatán tanítottam tudomány- és gazdaságtörténetet. 2017 szeptembere óta kislányommal GYES-en tartózkodtam. 2019 októberétől 2019 júliusáig a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos munkatársa voltam.
Számos konferenciát, kulturális eseményt, kiállítást, könyvbemutatót szerveztem, rendhagyó történelemórákat, előadásokat tartok országszerte. Fő kutatási területem a 19. és 20. századi magyar politika-, oktatás- és művelődéstörténet. Preferált témáim: a Balaton története a 19. és 20. században, a Kossuth-emigráció és a dualizmus párt- és politikatörténete, a GULAG története, az államszocializmus (politikai perek, kitelepítés, internálás, munkatáborok) időszaka Magyarországon.
E könyvben a balatoni lelket kívántam megragadni. Lapjain olyan sorsok sorakoznak, amelyek szorosan összefonódtak a tóval, az itt bemutatott helyszínekből kirajzolódik az emblematikus balatoni táj, történetei nem is eshettek volna meg máshol, mint a magyar tengernél. Bár az írások a 19-20. századi tavi történelemből táplálkoznak, de ma is aktuálisak, szinte mind - egyiknek van kifutása a 21. században.
Impressziók - áll a kötet címében. Mindez azonban korántsem jelenti azt, hogy mellőzné a történeti hitelességet, sokkalta inkább utal arra, hogy aki egyszer eljegyzi magát a Balatonnal, nemcsak érti, hanem érzi is a tó történeteit, és akarva-akaratlanul hozzászövi a saját élményeit. Mindebben nagy segítségünkre lehetnek a könyv illusztrációi, Fekti Vera festőművész légies alkotásai.
Ugyanakkor a könyv lehetőséget ad arra is, hogy egy kiváló balatoni bor mellett, az írásokat olvasva mindannyian megalkothassuk saját balatoni impressziónkat. Bízom abban, hogy ez minden kedves Olvasómnak sikerülni fog!
A Régi idők Balatonja című kötetem elkalauzolja az Olvasót a 19. és 20. századi Balaton világába. Betekintést nyújt a 19. századi Balaton történetébe, és felvillant sok-sok érdekességet, mozaikot a Pannon Tenger 20. századi múltjából. Egy különösen gazdag táj, különösen sokszínű arcát mutatja be. Szeretettel ajánlom könyvemet családomnak, barátaimnak, tanáraimnak, mestereimnek, tanítványaimnak, s nem utolsó sorban: a Balaton szerelmeseinek. Mindazoknak, akiknek a Balaton hullámzó habjai megnyugvást jelentenek, akik szívesen kóstolgatják a balatoni gondűző borocskát vagy az édeskés ízű fogast, a balatoni halászlevet, vagy merengve nézik az aranyhíd hátterében meghúzódó hegykúpokat, és azoknak, akiket érdekel e vidék múltja. Talán globalizált világunkban is tudunk még ezekre az apró örömökre figyelni, mert a régi korok emberei képesek voltak erre, s örömüket lelték benne, sőt vigyázva őrizték a balatoni tájat. A Balaton ugyanis egyike a Föld természeti ritkaságainak, ahol a sajátos éghajlati jellegzetességek, a kellemes mikroklíma sajátos emberi kultúrát hozott létre, ahol megfelelőek az adottságok a hajózáshoz, a szőlészethez, a halászathoz, s természetesen a kikapcsolódáshoz, a nyáresti szórakozásokhoz. Erről is szól e könyv. És arról, hogy a Balaton érték, különösen nagy érték!
Szeretettel ajánlom könyvemet családomnak, barátaimnak, tanáraimnak, mestereimnek, tanítványaimnak, s nem utolsó sorban: a Balaton szerelmeseinek. Mindazoknak, akiknek a Balaton hullámzó habjai megnyugvást jelentenek, akik szívesen kóstolgatják a balatoni gondűző borocskát vagy az édeskés ízű fogast, a balatoni halászlevet, vagy merengve nézik az aranyhíd hátterében meghúzódó hegykúpokat, és azoknak, akiket érdekel e vidék múltja. Talán globalizált világunkban is tudunk még ezekre az apró örömökre figyelni, mert a 19. század embere képes volt erre, s örömét lelte benne, sőt vigyázva őrizte a balatoni tájat. Erről is szól e könyv. Nemcsak édesvízi tavunk történetéről, hanem a 19. század mentalitásának példamutató erejéről.
Csak a hiteles történetírásban és csak a hiteles emberekben hiszek. Ez a két alapvetése ennek a kötetnek is. A Praeteritum - 1956 a magyar történelem közeli régmúltjáról szól. Cikkek, publicisztikák gyűjteménye, amelyek a 2000-es évek közepétől íródtak. Nehéz idők lenyomatai, reflektálnak a jelenre is, bemutatják az 1956-os magyar forradalomhoz és szabadságharchoz vezető utat és az 1956 utáni, folyton falakba ütköző útkereséseket. Az írások szólnak filmekről, művészetről, politikáról, fiatalokról, de leginkább a totális kommunista diktatúrában elveszett antik és keresztény értékekről. És azokról, akik ezen értékek mentén igyekeztek mégis, nemcsak forradalmárként, hanem hétköznapi emberként vagy alkotóként "élni", nemcsak túlélni. Szólnak az igazi hősökről, akik még köztünk vannak és most, az utolsó órákban el tudják mondani mindazt, amin keresztül mentek, 1956 táján. Ilyen Sujánszky Jenő egykori forradalmár, aki azóta is minden évben koszorúz Párizsban, őrizve a magyar 1956 emlékét és ilyen Sárközi Mátyás, aki azóta is sokat ír a magyar '56-osokról, a Szabad Európa Rádióról, az emigránsokról.
Az alkotói folyamatban az "Igazat mondd, ne csak a valódit!" elvet követtem. A kötet képei is erre a szálra épülnek. A képek, amelyek valóban igazi fotók. Amiket olyannyira elrejtettek 1956 után, hogy csak a 21. században kerültek elő, egy építkezésen. Képsorok a forradalmi napokról, ráadásul szülővárosomról, Kaposvárról, az ott élőkről készültek.
Így kapcsolódnak össze - hiszem, hogy nem véletlenül - generációk, sorsok, történetek, még ha a diktatúra keresztül is gyalogolt rajtuk és ezáltal kicsit rajtam és kortársaimon is. Ez már a mi generációnk feladata: a szabadság eszméjét szem előtt tartva, számot vetni, nem suttogni, nem megalkudni, nem elhallgatni és nem félni!
Irányi Dániellel az utókor talán egy kissé mostohán bánt: elfelejtette. Pedig fiatal jogászként oroszlánrészt vállalt a márciusi forradalom, majd a szabadságharc eseményeiben is. Kalandos életének több meghatározó állomása volt.
1822-ben született, a Szepes megyei Toporcon. Jogi tanulmányai idején szoros barátságot kötött a reformkori radikális ifjakkal. Az 1848-as forradalom és szabadságharc egyikfontos szereplőjévé vált. A fegyverletétel után elfogatóparancsot adta ki ellene. Párizsban telepedett le, míg itthon távollétében halálra ítélték. Miután 1868-ban Pécsett országgyűlési követté választották, hazatért.
Halálig, 1892-ig a kiegyezést élesen bíráló, a "turini remetét" támogató Függetlenségi Párt vezéralakja lett. Nevét utcák, szobrok, terek őrzik országszerte. Szépen szerkesztett, retorikai elemekkel díszített beszédei miatt a "magyar parlament Catójának" nevezték el.
Irányi Dániel dualizmuskori politikai szerepvállalása igen sokrétű és sokirányú volt, ezt kívánja feltárni, és az új ismeretekkel gazdagítva bemutatni a jelen kötet.
Több mint 300 Publikáció
2021
In: Miklós, Péter (szerk.) Trianon és a magyar irodalom. Szeged, Bálint Sándor Szellemi Örökségéért Alapítvány, 2021. pp. 75-101.
2020
Bálint Sándor Szellemi Örökségéért Alapítvány, Szeged, 2020.
Somogy, 2020. 4. sz. pp. 14-28.
Magyar Napló, 2020. 32. pp. 68-70.
In: VERITAS Évkönyv 2019. Budapest, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, 2020. pp. 324-344.
In: „Valami fáj, ami nincs”: A Trianoni békekötés előzményei és következményei. Budapest, 2020. pp. 428-445.
. Budapest, A Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány, 2020.
2019
Budapest, 2019.
In: Kovács, Emőke (szerk.) Szabadság helyett erőszak: magyar női sorsok 1944-1945-ben Budapest, A Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány, 2019. pp. 26-37.
2018
Budapest, A Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány, 2018.
2017
Budapest, Gulag Emlékbizottság
In: Antalfy István: "Hadifogságom története". Kecskemét, Katona József Múzeum, 2017. pp. 7-8.
In: Nagy, Gabriella; Szabó-Princz, Viktória; Józsa, Teodóra (szerk.): Kényszermunka Magyarországon - a szögesdrót két oldalán. Budapest, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2017.
2016
Budapest, Éghajlat Könyvkiadó 2016.
2015
Stádium, 2015. 4. sz. 2. p.
2014
Magyar Hírlap 2014/08/19
Magyar Hírlap 2014/11/13
Északipart, 2014. pp. 90-91.
Budapest, Széphalom Könyvműhely, 2014.
Magyar Hírlap 2014/08/11
2013
Magyar Hírlap 2013/03/02
Magyar Hírlap 2013/10/08
Magyar Hírlap 2013/01/18
Budapest, Széphalom Könyvműhely, 2013.
Magyar Hírlap 2013/06/07/11
2012
Magyar Hírlap 2012/11/20
Valóság, 2012. 9. sz. pp. 54-79.
Magyar Hírlap 2012/08/17
Magyar Hírlap 2012/03/21
2011
Magyar Hírlap 2011/03/12
2010
Valóság, 2010. 7. sz. pp. 12-19.
Magyar Hírlap 2010/02/27
Múlt-kor, 2010. nyár pp. 14-19.
Múlt-kor, 2010. ősz pp. 90-92.
Magyar Hírlap 2010/10/28
Múlt-kor, 2010. nyár pp. 100-105.
Magyar Hírlap 2010/12/31
Magyar Hírlap 2010/03/12
Magyar Hírlap 2010/10/06
Magyar Hírlap 2010/10/27
Magyar Hírlap 2010/10/31
Magyar Hírlap 2010/03/12
2009
Magyar Hírlap 2009/01/20
Magyar Hírlap 2009/11/12
Magyar Hírlap 2009/04/07
Magyar Hírlap 2009/06/25
Magyar Hírlap 2009/05/29
Magyar Hírlap 2009/03/11
Búvópatak, 2009. 3. sz. pp. 4-5.
Búvópatak, 2009. 12. sz. pp. 8-9.
Magyar Hírlap 2009/02/21
Magyar Hírlap 2009/10/06
Magyar Hírlap, 2009/08/19
Magyar Hírlap 2009/12/19
Valóság, 2009. 11. sz. pp. 56-66.
Magyar Hírlap 2009/11/04
Magyar Hírlap 2010/04/03
2008
Magyar Hírlap 2008/03/14
Magyar Hírlap 2008/05/13
Valóság, 2008. 2. sz. pp. 68-90.
Somogyország 2008/06/22
Magyar Hírlap 2008/02/02
Valóság, 2008. 2. sz. pp. 68-90.
Magyar Hírlap 2008/12/27
Magyar Hírlap 2008/04/14
Magyar Hírlap 2008/06/18
Pécsi Szemle, 2008. nyár pp. 30-39.
Búvópatak, 2008. 10. sz. pp. 6-7.
Tempevölgy, 2008. 1. sz. pp. 116-117.
Somogyország 2008/01/04
Magyar Hírlap 2008/11/29
Magyar Hírlap 2008/03/29
Magyar Hírlap 2008/04/12
Magyar Hírlap 2008/06/15
Magyar Hírlap 2008/01/02
Magyar Hírlap 2008/11/29
Valóság, 2008. 8. sz. pp. 47-64.
2007
Magyar Hírlap 2007/11/23
Magyar Hírlap 2007/08/18
Magyar Hírlap 2007/01/17
Magyar Hírlap 2007/09/24
Magyar Hírlap 2007/09/01
Somogyország 2007/12/21
Magyar Hírlap 2007/10/23
Valóság, 2007. 7. sz. pp. 43-50.
Magyar Hírlap 2007/04/10
Magyar Hírlap 2007/03/16
Magyar Hírlap 2007/05/11
Magyar Hírlap 2007/07/19
In: Fábri, Anna; Ács, Anna (szerk.): Jer, nézd a Balatont : Reformkori művelődéstörténeti szemináriumok és konferenciák. Badacsony, 1999-2002. Veszprém, Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság, 2007. pp. 51-70.
Budapest, Széphalom Könyvműhely 2007.
Magyar Hírlap 2007/02/27
2006
Füredi História, 2006. 2. sz. pp. 5-6.
In: Bodnár, Erzsébet; Demeter, Gábor (szerk.) Állam és nemzet a XIX-XX. században. Debrecen, Debreceni Egyetem, 2006. pp. 279-289.
Valóság, 2006. 8. sz. pp. 78-86.
Educatio, 2006. 3. sz. pp. 630-644.
2003
Új Balaton, 2003. június-szeptember pp. 53-55.
KÚT, 2003. máj. pp. 99-116.
Új Balaton, 2003. március pp. 54-57.
2002
Új Balaton, 2002. dec. pp. 44-48.
KÚT, 2002. dec. pp. 135-144.
Új Balaton, 2002. szept. pp. 47-51.
Somogy, 2002. május pp. 220-234.
Hírek